Versözön - kortárs költők válogatott versei

Bíbor Kata: Meggondolatlan

Most nem gondolok rá,
hogy az idő senkié,
a pillanatot szél fújja,
kabáthajtókán csak szösz, izé,
hogy kinyúlt pulóver a múlt,
mit a szekrény bújtat,
hogy a fák is megújulnak,
ha tavasz ébred, kikelet.
Most nem gondolok teveled,
hogy vigyáználak, míg a perc pereg
homokórán, a végekig,
hogy jobban semmi se lelkesít,
mint vasalni hajnalt homlokodra
és a reggel narancs-cseppeket hozna,
hogy édes-lédússá érjen megint.
Most nem gondolok erre, se arra,
hogy mi lett más és mi lett volna,
nem képzelem el a felhőt,
hogy nagy tengeren úszó teknők,
vázában virág: fonnyadt,
most nem gondolok rá, nem,
majd holnap.