2014. március 17., hétfő

Bíbor Kata: Remény

Mondd, Lelkem, lesz-e még tavasz,
hozza-e sátrát a május,
és alábújhatunk, két piruló kamasz
szerelmet suttogva. Virágdús

lesz-e faág, csupa rózsaszín,
opál az ég, mint ékkő,
s míg fény viháncol szívünk bokrain,
szemed csak szememet néző.

Állunk-e még az óriásfenyőnél,
hogy felettünk őrködjön az örök,
és ha elmész, mindig visszajönnél,
mondd, Lelkem, és én tavasszá növök.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése