2014. március 17., hétfő

Bíbor Kata: Esők és elesettek

Eső szemerkélt és bolondgombák nőttek,
holdképén a felhők: égi-dagonyák;
ki hordott megint moha-ágyra trágyát,
hogy terjengő szaga üli a szobát.

Hínár-kezekkel tapogat az este,
perceit nyújtja az óramutató,
kiropogja magát, recsegi még: tik-tak
és semmibe hal a semmire-való.

Fényindákat szövök és várom az álmot,
csillagport a szembe - altatót csilingelj,
de hiába minden, halandók lettünk:
fedetlen test esőverte szívvel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése